Milyen használt autót vesz hol a magyar, kitől?

Egy közvélemény-kutatás eredményei

- második rész

Kiderült, hogy a nők jobban ragaszkodnak a benzines autókhoz, mint a férfiak, de még a férfiaknak is inkább benzines az autó, mint dízel. És hogy a fiatalok akarnak inkább sok lóerőt, de ők se nagyon sokat. És hogy olvasóink leginkább saját maguk szeretik eladni autójukat. És még néhány érdekes adat.

Az előző részben azt tekintettük át, milyen összefüggések vannak az egyes márkák vásárlói, rajongói és az általuk a használt autókban keresett értékek között. Meg hogy mennyire számít a biztonság (nagyon), a környezetbarátság (semennyire), a teljesítmény (eléggé) a használtpiacon. Most kicsit gyakorlatiasabbak leszünk, arra megyünk rá, végül is hogyan zajlik az autóvásárlás, ki hogyan kitől szeretné megvenni milyen autóját.

Mit keresünk?

Az általános válaszadói adatok és a konkrét kérdések összevetésével számos dolgot megtudtunk a férfi- és női lélek viszonyáról az Ideális Autó fogalmához. Például, hogy a férfiak 58%-a, a nők 66%-a csak benzinesben gondolkodik. 38, illetve 28 százalékban szeretnének dízelt. A férfiak három százaléka vágyik benzin-gázos autóra, a nőknél ez az arány csak két százalék. Némileg lesújtó, hogy a zöldség (vitatható elvi alapokon nyugvó, de társadalmilag ma tagadhatatlanul meghatározó) szimbóluma, a hibrid autó csak a férfiak egy százalékát érdekli. A nők egy picit környezettudatosabbak, négy százalék akar hibridet.

Lökettérfogatból a nők megelégednek kisebbel is, a férfiak inkább nagyra vágynak. A nagyon pici és a nagyon nagy mindenkit riaszt (autókról beszélünk). A férfiak egy, a nők három százaléka szeretne egyliteres, a férfiak hét százaléka, a nők három százaléka háromliteres autót, és négy-négy százalék azon telhetetlenek aránya, akik szerint minél nagyobb, annál jobb.

A nagy többség az 1,4-1,6-2,0 sávban látja az ideális motort, a nőknél 27%-ának elég a kicsi, 28%-nak a közepes, 28%-nak a kétezres, a férfiaknak csak 13%-a akar 1,4-es, 21%-a 1,6-os, 42%-a kétliteres autót. A 2,5 literes használtpiaci kínálat a nők részéről 4, a férfiakéról 11% érdeklődésére tarthat számot. A teljesítményigény nagyjából ennek a megoszlásnak megfelelő, bár kicsit jobban örülnénk nagyobb literteljesítménynek. Az ideális autó a férfiak 37%-a szerint 100-130, 21%-uk szerint 130-180 lóerő között tud. A nők szerényebbek, 13%-uk megelégszik 75-nél kevesebb lóval is, 35%-uknak kellene 75-100, 30%-uknak 100-130 lovas kocsi.

Az ideális karosszériatípus

Karosszériában a férfiaknál az ötajtós és a kombi a menő. Előbbi a férfiak 27, utóbbi 29 százalékát vonzza, csupán 23%-uk szereti – az állítólag pedig kákáeurópában oly népszerű – szedánt. A nőknek viszont 47%-a szeretne ötajtós és 18%-a négyajtós autót, csak 14%-uk vágyik kombira. A kupék, buszok, háromajtósok, SUV-ok iránti igény minimális.

A kérdéseinkre kapott válaszokat életkorra vetítve közhelyszerű igazságokkal szembesülünk. Minél idősebbek vagyunk, annál jobban vágyunk nyomatékos, takarékos, de nem annyira sportos dízelre. Minél fiatalabbak, annál több lovat akarunk magunk alá, minél öregebbek, annál jobban örülünk a kevésnek is. A fiataloknak inkább kell a kupé (és érdekes módon kevésbé a SUV), az idősebbek jobban értékelik az ötajtósókat, szedánokat, 36 és 60 között pedig tágas kombit, de még akár buszlimuzint is el tudunk képzelni a gyerekekkel együtt járó sok csomag alá.

Legfontosabb vásárlási szempontok

Hol keressük?

Azt is megkérdeztük, ki honnan szeret, honnan szokott használt autót venni. A válaszadók legnagyobb része a családias kis használtautó-telepeket részesíti előnyben, ők legutóbbi használt kocsijukat innen vették. Negyedük-negyedük magánszemélytől, illetve márkakereskedőtől vásárolt utoljára, 12%-uk nagy lerakatból, négy százalékuk külföldről, egy százalékocskájuk pedig aukciós portálról vette kocsiját.

Hogyan veszünk?

És ki hol mit tart fontosnak, mi alapján dönt az adott értékesítési csatorna adott szereplője (már ha van úgy egy értékesítési csatorna szereplője, mint mondjuk a TV2-nek Bárdos András) mellett? Nem meglepő, hogy minden használtautó-vásárló számára az ár a lényeg, a vevők 33%-a ezt nézi leginkább. Közülük is a legskótabbak a kis kereskedésekben (41%) és a netes árverésen guberálók (38%). A kereskedőbe vetett bizalom főleg a külföldről autót behozók számára (27%-uk jelölte meg), márkakereskedőnél és magánszemélytől (26-26%) vásárlók számára meghatározó.

Mit tartanak a leghatékonyabb
értékesítési csatornának

Legkevésbé az adott autó mögötti gazdasági háttér, vagyis a használtautó-kereskedő cég mérete izgatja a vásárlókat (egyszámjegyű százalékokban jellemzik ennek fontosságát, kivéve a nagy kereskedőket preferálók, akik 16%-ban ezt is nézik). Sajnos azonban, az általános magyar fogyasztói öntudatot remekül jellemző módon a kiszolgálás minősége sem igazán érdekli a vásárlókat. Csatornától függően 15-18% tartotta fontosnak, hogy ne csak a papírok aláírásából álljon egy új (azaz használt) AUTÓ névre vétele.

Arra is kíváncsiak voltunk, ki mennyire hisz a szemének, végeznek, végeztetnek-e alapos állapotfelmérést. Többen igen, mint nem.

A vevők egyharmada vásárlás előtt fülön csíp egy hozzáértő barátot, rokont, és elvonszolja a kiszemelt autóhoz, hogy mondja meg, mit lát rajta a szakértő szem. Szintén 33% azok aránya, akik akár fizetni is hajlandóak egy alapos szemléért. 21% (felteszem ez az arány egy autós magazin olvasói között magasabb a valósnál) bízik saját ítélőképességében és hozzáértésében. Könnyet csal szemünkbe az a jóhiszeműség, ami a válaszadók 11%-a még a mai ember-embernek-farkasa világban is tanúsít, ők hisznek az eladónak.

Különösen azok, akik márkakereskedőtől vásárolnak, közülük 24% bízik meg az eladó szavában. A legjózanabbak a magánszemélytől vásárlók, hiszen nekik csak hét százalékuk hiszi el, hogy a kocsi egy nyugdíjas orvosé volt, aki csak a templomba járt vele, meg vissza.

Adott csatornán való vásárlásnál milyen állapotfelmérést végzek?

Hogy adunk el?

A válaszadók 47 százaléka nem hajlandó végignézni, ahogy megunt autója eladásából hasznot húz egy kereskedő, inkább maga értékesíti azt, hirdetést adva fel. És közülük 84% az internetet használja erre a célra. Az eladók egyötödének még egyszerűbb a dolga: ők ismerőseik, családtagjaik között találnak vevőt autójukra. Egy másik ötöd a legegyszerűbb megoldással szabadul még régi autójától: beszámíttatja az újba. Mindössze 12 százalék adja el autóját kereskedőnek, két százalékuk pedig végső búcsút vesz tőle – egy bontóban.

A leggyorsabban – értelemszerűen – az autójukat beszámíttatók tudhatják le az eladást. A többiek nagyjából harmada egy hónapon belül elpasszolhatja a kocsit, 10-15% viszont akár három hónapot meghaladó várakozás után szabadul meg tőle. Szomorú keresztarány: akik több mint három hónapig árulják autójukat, 24%-ban türelmetlenül bontóba adják végül szegényt.

A végére hagytunk egy viszonylag szubjektív faktort: megkérdeztük, ki melyik értékesítési csatornát tartja a leghatékonyabbnak autója eladásához. Természetesen az internet nyert ezen az internetes kutatáson, a válaszadók 83%-a a virtuális autópiacot tartja a legüdvözítőbb megoldásnak. Öt százalékuk a személyes kapcsolatok híve, ők ismerőseik körében szeretnek vevőt keresni. Az Expressz-féle autós hirdetési újságokat az eladók négy százaléka favorizálja, három százalékuk hisz a helyi hirdetési újságban, kettő az ablakba ragasztott cetliben, egy a helyi napi- és hetilapokban. Szintén egy százalék esküszik az országos hirdetési újságokra, és értékelhetetlen, azaz nulla százalék azok aránya, akik még elhiszik, hogy egy országos napilap keres-kínál rovata ér valamit egyáltalán.

forrás: totalcar.hu